Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Karácsonyi népszokások

2009.11.26

Karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. A karácsonyt megelôzô hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a család.
Beszélgettek, adventi, karácsonyi dalokat énekeltek, ezzel is készülve Jézus születésének ünnepére. Amikor az esthajnalcsillag már feljött, akkor került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése elôzte meg a gonosz lélek elriasztására. A gazdasszony mindent elôre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd elsô fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet nyeltek. Ennek gonoszûzô célzata volt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, bejgli, valamint alma és dió nélkül. A kerek alma a család összetartásának szimbóluma. Vacsora után a gazdasszony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következô esztendôben. Még tíz évvel ezelôtt a környéki falvakban felcsendült az énekszó karácsony estéjén. Ôk voltak a kántálók. Karácsonyi énekes, verses köszöntôt hallhattak a falusiak otthonukban. Az elnevezés a köszöntô énekes jellegére utal, mivel énekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsôsorban a felnôttek, és inkább férfiak jártak kántálni estétôl éjfélig. A betlehemezés Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetû népi játék. Szereplôi általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra. Fôként gyermekek, fiatalok vesznek részt a betlehemezésben. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit, ezt követôen a háziak süteménnyel, esetenként borral kínálják ôket. A pásztorjárás inkább a nyugati vidékekre jellemzô. Karácsony este éjfélig járták a házakat. Kifordított bundát és tarisznyát viseltek, kezükben pásztorbotot tartottak. Egy kispásztor vitte a betlehemi jászolt. Énekeket adtak elô, majd a végén adományokat vártak a ház urától. Regösök járták a falut december 26-tól újévig, lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés, bôségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyûjtô szokás volt a Gyímesekben. Aprószentek napja (december 28.) tulajdonképpen a Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden fiúcsecsemô. Az Aprószentek-napi vesszôzés az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája, a katolikus egyház ôrzi ezt a szokást. Régen a gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszôzték, hogy egészséges maradjon.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.